MAGYAR TULAJDON!
Adatokkal, melyeket a multinacionális tőke kezében lévő média elhallgat!
Az elmúlt 4 év értékelése I. rész
Szerző: Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA, www.szabadeuropa.com 2014.01.31.
Figyelem! Idézni csak a forrás és a szerző feltüntetésével lehet!
Segítse munkánkat, fizessen elő a SZABAD EURÓPÁRA. Előfizetési feltételek itt!
Lassan vége felé közeledik a második Orbán kormány uralmának negyedik éve. Úgy gondoljuk itt az ideje - tekintettel a közelgő választásokra is - egy nagyobb ívű értékelésnek. Orbán Viktor másodszor kapott lehetőséget arra a magyar néptől arra, hogy az országot miniszterelnökként irányítsa. A rendszerváltás óta senki nem töltött ilyen hosszú időt el ezen a poszton. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a kormány és a Fidesz kommunikációja azt az érzetet keltheti, mintha mindig valaki más lenne a hibás, mint Orbán Viktor, hiszen a „frissen” kinevezett miniszterelnök megmenti a hazát. Jellemző, hogy a rendszerváltás után Orbán Viktor kormányozhatta messze a leghosszabb ideig az országot - 8 évig -, az utána következő legtöbbet hatalmon lévő miniszterelnökök is csak maximum négy és fél évet kaptak. Horn Gyula négy, Gyurcsány Ferenc ugyebár négy és fél évet, Antall József három és fél évet volt miniszterelnök. Medgyessy Péternek 2,5 évvel kellett beérnie, míg Bajnai Gordon 1, Boross Péter pedig csupán félévnyi lehetőséghez jutott. Ezt csak azért jegyzem meg, mert manapság úgy tűnik, mintha nem Orbán lett volna leghosszabb ideig vezető pozícióban. Ráadásul a Fideszes veteránokhoz képest az ellenzéki részvevők fiatal tacskók. Hol volt még Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy amikor Orbánék már a Parlamentben ültek. Orbánhoz, Kövérhez, Áderhoz képest nyeretlen kétévesek. Nem is beszélve az LMP-s és Jobbikos politikusokról, akik tényleg tacskók a Fideszes őskövületekhez képest.
Javaslatom azonban a Kedves Olvasóhoz a következő. Próbáljuk meg mindannyian levenni az előítélet szemüvegét és mindössze a tényekre hagyatkozni, illetve az azokból egyértelműen következő dolgokra. Ez előfeltétele annak, hogy egy normális értékelés szülessen. Nincs értelme ugyanis annak az igen elterjedt nézeteknek, melyben az Orbán hívők a miniszterelnök minden döntését - legyen az bármilyen jó vagy rossz - helyeslik, míg az ellenoldal, akkor is károg és kritizál, ha Orbán éppenséggel jó dolgot csinál. Értékelésünk első cikkében talán a könnyebbik résszel fogunk foglalkozni, ez pedig a gazdaság. Mivel ebben számok vannak, itt aránylag könnyebb megvalósítani ezt a bizonyos pártatlanságot. Nézzük tehát!
Az Orbán Viktor vezette ellenzék 2002-től nyolc éven át erőteljesen támadta az előző kormányokat, azok gazdaságpolitikájáért. Véleményem szerint, a teljesen elhibázott 2006-os Fidesz kampány (rosszabbul élünk, mint négy éve) után, 2006-tól az öszödi beszéd - itt és most nem tárgyalt - tartalma és hatása után az Orbán vezette ellenzék arra gondolt, hogy előrehozott választásokkal meg tudja ragadni a hatalmat. Nem megyünk itt most bele ezen dolgok tárgyalásába, csak azért említjük meg, mert a hatalomátvétel kísérlete megbukott, nem lettek előrehozott választások, viszont rendkívül fontos az elemzés szempontjából, hogy az előző kormány ciklusának közepén kirobbant világválság új kommunikációra késztette az akkori - Orbán vezette - ellenzéket. Ez a kommunikáció arról szólt, hogy az akkori kormányok, Gyurcsány, majd Bajnai által vezetve, félrekezelik a válságot. Talán emlékszünk rá, ez volt Szijjártó Péter nagy korszaka, amikor naponta hússzor elmondta minden híradóban, hogy mindenért a magyar kormány a hibás. Ennek a kommunikációnak két eredménye volt. Az első hozzásegítette a Fideszt a 2010-es választások megnyeréséhez. Ez nyilvánvalóan rendkívül örvendetes egy Fidesz szimpatizáns választópolgár szempontjából. Engedtessék meg, hogy rámutassak a másik hatására is ennek a kommunikációnak, mert ez a hatás viszont rendkívül káros, véleményem szerint a mai napig is érezteti országromboló hatását. Ez pedig a következő: a kommunikáció szerint mindenért a kormány volt a hibás, magyarul, ha emelkedett a benzin ára, háromszáz forintra mondjuk, Szijjártó óriási ribilliót csapott, hogy a kormány a hibás. Ha egyszer elérte az euro a háromszáz forintos határt, Orbánt kiállt és tényként megállapította, hogy az a kormány, aki alatt az euro árfolyama háromszáz forint fölé megy alkalmatlan a vezetésre. Ennek a kommunikációnak a betetőzése az úgynevezett vizitdíjas vagy tandíjas népszavazás volt, ahol háromszáz forint vizitdíj és havi tízezer forint tandíj ellen szavazott a résztvevők 85%-a. A későbbiekben kitérünk arra, hogy ez miképpen rombolja és rombolta a magyar lelkeket. A kommunikáció része volt olyan elképesztően együgyű állítás Orbán részéről, hogy a magyar gazdaság talpra állításához nem kell más, csak harminc markos legény. Ezekkel a szólamokkal azt az érzetet keltették a népben, hogy ők tudják a megoldást. Az a látszat kezdett kialakulni, hogy amennyiben az Orbán kormány kerül újra hatalomra, már önmagában ez a tény is erősíti a magyar gazdaságot, növeli a piac bizalmát. Mai napig nem tudom eldönteni, de véleményem szerint Orbán és csapata valóban hitt abban, hogy amennyiben ők jönnek, a piac, a tőke örömmel támogatja őket és már csak ezáltal csökkennek például a hitelkamatok és tódulnak a hitelezők! Ez egy óriási téveszme lehetett részükről, aminek később az úgynevezett szabadságharc formájában látjuk meg a következményeit. Nézzük tehát! 2010 tavaszán Orbán Viktor és pártja elsöprő, soha nem látott 2/3-os többségű, egypárti kormányt alapíthat. (Hagyjuk most a KDNP nevű szervezetet, ők inkább a Fidesz egy platformjaként működnek, mintegy a Fidesz részeként.) Alig telik el pár hónap, amikor Orbánnak keserűen rá kell döbbennie, hogy a világválság közepette a tőke, a nyugat egyáltalán nem érdeklődik Magyarország hitelezése iránt, megvan nekik a maguk baja. Mindössze egy dolgot kérnek tőlünk, hogy fizessük a kölcsönöket és kamataikat, úgy ahogy eddig. Orbán Viktor kutyaszorítóba kerül, s lehull a lepel, amit azonban csak azok a magyarok vesznek észre, akik politikailag nem elvakultak. Kiderül ugyanis, hogy a király meztelen, az Orbán kabinetnek ugyanis semmilyen konkrét válságkezelési terve nincs. Megkezdődik a négyéves rögtönzések időszaka. A II. Orbán-kormány a rögtönzések kormánya. Nézzük gazdasági intézkedéseiket sorban. Miközben ki van adva és tilos a megszorítás szó használata, az Orbán-kormány több mint harminc megszorító intézkedést hoz. Nézzük!
1. A személyi jövedelemadó (továbbiakban SZJA) átalakítása. Köznapi néven az egykulcsos adó ugyebár. Az Orbán-kormány első gazdasági intézkedése érdekes módon egy klasszikus liberális ügy. Az egykulcsos adó egy ízig-vérig liberális dolog, az eddigi kormánypártok közül az SZDSZ szerette volna bevezetni, mert mindig megbukott a baloldali társ ellenállásán, hiszen ez az intézkedés a gazdagoknak ad a szegények kárára. Ami az SZDSZ-nek nem sikerült, az Orbán kabinet bevezette. Persze a liberálisok azzal érvelnek, hogy minden adóztatás letöri a munkakedvet és a termelés a verseny ellen van. Ebben is van igazság, csak furcsa volt, hogy pont egy liberális alappal indít Orbán. Az egykulcsos adó másik hibája az volt, hogy adócsökkentésként lett kommunikálva. Ez persze összességében igaz, mert több mint 500 milliárd forinttal több maradt az embereknél. (Hátránya, hogy ennyivel azonnal nőtt a költségvetés hiánya.) Ha viszont úgy nézzük, hogy ez az 500 milliárd az emberek 20%-nál maradt (a „gazdagoknál”), akkor már elgondolkodtató a dolog. Ráadásul az emberek nagy részének nemhogy nem csökkent az adója, hanem emelkedett is. Ez úgy lehetséges, hogy a baloldali kormányzás alatt létrehozták az úgynevezett adójóváírás intézményét, hogy a nagyon alacsony jövedelműeknek ne is kelljen SZJA-t fizetniük. Nos, most az ő adójuk, nemhogy csökkent volna, hanem havi 10 ezer forinttal emelkedett. Az jó dolog, hogy 500 milliárddal több marad a gazdaságban, ez kétségtelen. Az viszont erősen kérdéses, hogy a válság kellős közepén kellett-e meghozni ezt a döntést, ill. az is, hogy a szegényeken illő volt-e havi 10 ezer forintos megszorítást végrehajtani. Nyilván vannak érvek pro és kontra! Az mindenesetre tény, hogy csak ezen intézkedés miatt rengeteg új megszorításra lett szükség, hogy pótolják az így kiesett 500 milliárd forintot.
2. Itt említjük meg a pálinkafőzés adójának részleges eltörlését, amivel 10-12 milliárd forint esett ki a költségvetésből. Nem tudjuk hová tenni ezt az intézkedést. Mindenhol a világon a szeszfőzés állami monopólium és adózik. Csak arra tudunk gondolni, hogy ez Orbán személyes álma volt. A vidéki srác szeretett volna pálinkát főzni? Másra ép ésszel nem tudunk gondolni. Hagyjuk is! De ezt a pénzt is az emberektől kellett máshogyan beszedni.
3. A cafeteria rendszer megszorítása. A kormány az eddigi adómentes „jegyeket” egyszerűen megadóztatja. Adóemelés.
4. A béren kívüli juttatásokat drasztikusan csökkentette a kormány. Az adható 18.000 forintról 11.250 Ft-ra.
5. Munkavállalói járulék emelése. Újabb adóemelés, ráadásul megint a „szegényeknek”, a bruttó 300.001 Ft alatt keresőknek. Ezzel az adóemeléssel csökken a nettó fizetés.
6. ÁFA emelés! Mivel a költségvetés összeomlott volna, az egykulcsos adó bevezetésétől, jött a legjelentősebb megszorítás, az ÁFA emelés 25-ről 27%-ra. Ez minden embert érint. Minden 100 ezer forint elköltése után ugyebár 2000 forint pluszadó. Ha egy család havi 200 ezer forintot költ havonta, akkor egy évben csak ez az egy adóemelés majdnem 50 ezer forint. Gyakorlatilag a gazdagoknak adott SZJA pénzt itt szedi be a kormány mindenkin, tehát a szegényeken is.
7. Illetékek emelése 35%-kal. Ezt minden kormány megteszi, ha kell egy kis pénz. Orbán sem tett mást, mint Bokros és Gyurcsány. Biztos bevétel, ha valakinek „ügye” van, ez úgysem tartja vissza.
8. Baleseti adó bevezetése. Minden autó tulajdonos érint, a kötelező biztosítással együtt fizetjük, évi 5000-20000 forintos tétel. Új adó!
9. „Chips” adó bevezetése, majd kiterjesztése. Új adó! Persze lehet azt mondani, hogy az adóemelés miatt kevesebb ilyen terméket fogyasztunk és egészségesebbek leszünk. Biztos így is van. Néhányan élnek a gyanúperrel, hogy sima pénzbehajtás. Új adó!
10. A foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése. Ez az adókedvezmény a cégeket érinti. Mellette szól, hogy nem kell kedvezményt adni a cégeknek. Ezzel egyet lehet érteni. Hátránya, hogy a cégek emiatt elküldhetnek dolgozókat. Mindenki döntse el, mi a fontosabb. Kedvezmény eltörlése, azaz adóemelés.
11. EVA. Egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése. Érdekes döntés. Sima adóemelés, ráadásul az EVA, mint adónem így kiszorulóban van, mert már nem éri meg ezt választani. Hátránya, hogy sok kisvállalkozó inkább visszaadja az ipart. Hatása, csökken a munkahelyek száma.
12. Környezetvédelmi termékdíj bevezetése, emelése. Új adó és rögtön emelve is.
13. Szeszesital jövedéki adóemelése. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
14. Dohányáruk jövedéki adóemelése. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
15. Üzemanyagok jövedéki adójának emelése. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás. Itt érdemes kitérni arra, hogy emlékszünk még Szijjártó Péterre, hogy aggódott ellenzékben, amikor az üzemanyagok ára elérte a 300 forintot. („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”- Fidesz 2010. „300 forintos benzin ár- lélektani határ! – meg hasonlók). Nos, a Fidesz mindent megtett a 400 forintos benzinárért. Sikerrel! Vajon mit gondolnak azok a polgárok, akik szidták az előző kormányt a 300 forintos benzinárért. Mit szólnak az Orbán-kormány jövedéki adó emeléséhez? Jellemző a magyar néplélekre a válasz. Önre bízom ennek megítélését.
16. A bioetanol üzemanyag jövedéki adójának 75%-os emelése. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
17. Az autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
18. Munkanélküli járadék 9 hónapról 3 hónapra csökkentése. Hú, hát ez igen nagy és kemény ismét igazi liberális intézkedés. Egy gazdasági válság által sújtott országban ilyen drasztikusan csökkenteni a munkanélküli segélyt, ez bizony horror. Mindenki ítélje meg saját maga. Egy biztos, ha bármelyik előző kormány ezt meg merte volna tenni, akkor Orbán ellenzékből naponta hat nagygyűlést tartott volna az Astoriánál, azzal, hogy mit művelnek a „zemberekkel”!
19. Rokkant nyugdíjak megnyirbálása. Ez egy rendkívül fontos, és sok embert érintő téma. Nyilvánvaló, hogy tarthatatlan volt az az állapot, hogy hazánkban 800 ezer rokkantnyugdíjas van. Ennek felülvizsgálatát mindenképpen az Orbán-kormány javára kell írni. Sajnos a megvalósításba sok hiba csúszott. Olvashattunk pl. eseteket, amikor kar nélküli embereket hívtak be felülvizsgálatra. A nyilvánvaló túlkapásoktól és a rosszindulatú visszasorolásoktól eltekintve ez jó és fontos lépés volt. Sajnos erre is igaz, ha az előző kormány tette volna meg, vajon ellenzékből mit tett volna Orbán. Ön szerint? Ez a méltányosság rendkívüli módon hiányzik.
20. Gyógyszerkassza támogatásának csökkentése. Míg az előző kormánynak szintén semmit sem „engedtek” ebben az ügyben, kormányra kerülve több mint 100 milliárdot vontak ki a gyógyszerár támogatásosból Orbánék. Nagyon helyesen teszem hozzá! Kár, hogy Gyurcsányéknak nem engedték megcsinálni, mert ők is akarták, de lett nagy ribillió!
21. Szociális segélyek megnyirbálása, befagyasztása. Mindenképpen támogatható egy jobboldali, liberális szemlélettel. Személyesen azt gondolom, hogy helyes döntés a segélyek felülvizsgálat. Helyes gondolat, hogy az emberek munkából éljenek és ne segélyből. Az is támogatható, hogy vissza kell vezetni a hosszú ideje segélyen lévőket a munka világába. Átmenetként hasznos lehet a közmunka is. (Erről bővebben is írunk elemzésünk későbbi részeiben.) Arra a kérdésre viszont a mai napig nem tudott választ adni a kormány, hogy mi a terve azokkal, akik nem kérnének segélyt, de nincs munkájuk, mert egyszerűen nincs munkahely. Ez egy óriási hiányossága az Orbán kormány liberális politikájának. Érdekes módon, gazdasági vonalon rengeteg liberális intézkedést hoztak.
22. 184 milliárd elvonás a felsőoktatástól. Egy újabb liberális intézkedés! Tanuljon mindenki, aki meg tudja fizetni. Szabályozzon a piac! Mindez annak fényében érthetetlen, hogy a vizitdíjas népszavazáson a következő kérdésre: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” 85% igennel felelt. Gyurcsány havi 10 ezer forintos tandíjban gondolkodott, azaz egy tanévre 100 ezer forint lett volna a térítés. Ezt leszavazták az Orbán által feltüzelt polgárok. Nos, ehhez képest ma 400 ezer és 1 milliós tandíjak vannak. Persze lehet azzal érvelni, hogy nem mindenkinek, a térítésmenetesen felvettek száma azonban mindössze 20%-a az előző kormányokéhoz képest. Nem is a tandíj bevezetését tartom bajnak, hiszen én pl. egyetértek vele, hanem az az elkeserítő, hogy milyen nép vagyunk mi már. 2008-ban leszavazzuk a tandíjat és 2011-ben meg bevezetjük annak többszörösét. Az ellenzékiek azért szégyelljék magukat, hogy egy normális tüntetést sem tudtak megszervezni, emlékeztetve arra, hogy volt itt egy népszavazás. A kormánypártiaknak meg azért piruljon az arcuk, hogy belemennek abba a gerinctelen játszmába, hogy a másik oldal nem csinálhatja, de a mi kormányunk ugyanazt megteheti. Ez nem vall jellemességre.
23. Egészségügyi járulék emelése. Sajnos ez sem más, mint adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
24. Bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
25. Szociális hozzájárulási adó bevezetése. Új adó!
26. Kötelező kamarai tagság (regisztráció) 5000 Ft éves tagdíjjal, mely 2013-tól 7000 Ft lett. Új adó!
27. Autópálya használat 4 napról 10 napra történő emelése, természetesen áremeléssel. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
28. A magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12000 Ft-ról 17000 Ft-ra emelhető. Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás.
29. Banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó”. A bankadóval és a válságadókkal a következő részben foglalkozunk, mert az egy külön téma. Itt csak azt a két adónemet érintjük, ami egy az egyben át van hárítva a lakosságra és a vállalkozókra. Tranzakciós adó! Alapvetően minden adó valahol elnyomás. Ez is az. Miért lett? Mert csökkenteni akarjuk a hiányt. Hogy lehet csökkenteni, ha nem növekszik a gazdaság? Egy módon! Adóemelés, pénzbehajtás, megszorítás. A kérdés ugyanaz. Mi lett volna, ha az előző kormány próbálkozik ilyesmivel? Leég-e Budapest egy hét alatt vagy elég lett volna a Molotov-koktélosok csuklyás tüntetőknek egy nap is feldúlni a fővárost, felgyújtani az autókat és kukákat?
30. Telekommunikációs adó. Lásd előző pont.
31. 35 ezer fő elbocsátása a közszférából! Hoppá! Leépítés a közszférában. Kényes téma. Figyelem, meglepetés! Nagyon helyes lépés!!! Az az igazság, hogy még 100 ezer embert el kellene küldeni, mert teljesen feleslegesek. Itt most nyilván nem az orvosokról és a nővérekről van szó, mert belőlük hiány van. De egyértelmű, hogy a 20 évvel ezelőttihez képest fele akkora gyereklétszámhoz, nem kell annyi pedagógus, rengeteg az állami bürokráciában a felesleges ember. Nem írok konkrét példákat, nem kellenek az újabb perek. De gondolom, mindenki tud a saját környezetéből példákat hozni. Miért nem lehet több embert leépíteni és 400-500 milliárdot megspórolni? Hát kérem azért nem, mert nincsenek munkahelyek a versenyszférában. Óriási baj! Új munkahelyeket soha nem hozhat létre az állam - neki inkább csökkenteni kell az állami munkahelyek létszámát -, csakis a versenyszféra hozhat létre új munkahelyeket. Orbán, amikor azt ígérte, hogy 1 millió új munkahely, mire gondolt? Ki hozza létre? Simicska Lajos vagy melyik vállalkozó? Új, valódi munkahelyet csak és kizárólag a vállalkozások tudnak teremteni. Mit tehet a kormány, ha szeretne munkahelyeket? KÉT DOLGOT! Békén hagyja a vállalkozásokat és több pénzt enged a gazdaságba. Hogyan? Hitelezés, befektetőbarát környezet, tőkevonzás. A másik dolog, hogy becsapja saját magát és az embereket, hamis statisztikával. Most pl. 100 ezerrel kevesebben dolgoznak itthon, mint 2010-ben. Persze, ha a KSH beleszámolja a külföldön dolgozókat is, akkor csökkent a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság. Csakhogy ezek az emberek nem itthon találtak munkát. Tudta Ön, hogy a külföldön dolgozó mintegy 400 ezer magyar, abban az országban fizeti a jövedelem adóját, a társadalom- és nyugdíjbiztosítását, ahol dolgozik. Akkor ez eredmény? Nyilván nem! Tragikus probléma!
32. Volt rendőrök, tűzoltók, határőrök, mentősök, rokkantak, bányászok, buszsofőrök, vámosok nyugdíjának 16 %-os SZJA-val való terhelése. Figyelem, újabb meglepetés! Nagyon helyes és az is, hogy felülvizsgálják, hogy magyar emberek 40 évesen ne menjenek már nyugdíjba. Nem érdekes, hogy rendőr, meg katona. Mondjuk, itt van egy kis gond a visszamenőleges szerződésmódosításokkal, magyarul a törvényességgel, mert ezt így visszamenőlegesen bevezetni önkényesség, és mélyen sérti a jogbiztonság elvét. Csak az új állományra szabadott volna bevezetni. A probléma persze ugyanaz, ha nem nyugdíj, nem segély és munka sincs, akkor mi legyen helyette! Az elgondolás teljesen jogos, a megvalósítás nevetségesen bárgyú és jellemtelen.
Feltételezem, hogy a Kedves Olvasó vagy egyetért velem, vagy már az olvasás közben ingatta a fejét a leírtakon, rosszabb esetben szidott engem. Kérem, írja meg bátran a véleményét, elolvassuk és tiszteletben tartjuk. Jövő héten folytatjuk még kényesebb és vitatottabb témákkal az II. Orbán-kormány értékelését. Jönnek a válságadók, a bankadó, és a nyugdíjpénztár, trafikügy és stadionépítés. Tartson velünk!
Szeretné tudni, hogy ki irányít a háttérben? Kíváncsi arra, hogy a mindenkori magyar kormányt kik hitelezik? Akar többet tudni? Fizessen elő a SZABAD EURÓPA újságra. Előfizetési feltételek itt!